A konténerház egy előregyártott moduláris épület, melynek fő teste konténeres acélszerkezet.Minden moduláris egység szerkezeti és térbeli egység is.Független tartószerkezeteik vannak, amelyek nem függenek a külsőtől.A modulok belseje funkcionális igényeknek megfelelően különböző terekre van osztva.A konténerházak az iparosított gyártás, a kényelmes szállítás, a kényelmes szét- és összeszerelés, valamint az újrafelhasználhatóság jellemzőivel rendelkeznek, és világszerte használatosak.Az elmúlt évszázad építészettörténetének egyik nagy újításaként a konténerházat az amerikai „Business Weekly” a 20 fontos találmány közé sorolja, amelyek nagy valószínűséggel megváltoztatják az emberiség életmódját. a következő 10 évben, ami egyre nagyobb figyelmet kap a konténergyártók részéről.Figyelj oda és gyakorolj aktívan.
1 Makró környezet konténerházak fejlesztéséhez
A vállalkozás külső környezete mikrokörnyezetre és makrokörnyezetre tagolódik: a mikrokörnyezet a vállalkozás fennmaradásának és fejlődésének sajátos környezetét jelenti, vagyis azt az ipari környezetet és piaci versenykörnyezetet, amely közvetlenül befolyásolja. egy vállalkozás termelési és üzemeltetési tevékenysége., fogyasztók és egyéb tényezők, ezeknek a tényezőknek a hatása specifikusabb, a konténergyártó vállalkozások könnyebben megragadhatók;a makrokörnyezet azt a környezetet jelenti, amelyben a vállalkozások termelési és működési tevékenysége található, ideértve a politikai környezetet, a jogi környezetet, a gazdasági környezetet, a társadalmi és kulturális környezetet, a technológiai környezetet, a környezeti tényezőket és vészhelyzeteket stb. Ezek a tényezők mindig a először a piacot érinti, majd közvetve befolyásolja a vállalkozást.Ezek kívül esnek a vállalkozás ellenőrzésén.A konténergyártó vállalkozásoknak nem könnyű ezt pontosan megragadni.Ezért különösen fontos elemezni a jelenlegi makrokörnyezet hatását a konténerházak fejlesztésére.
1.1 Politikai környezet
A globalizáció elősegíti a nemzetközi gazdasági szerkezet jelentős kiigazítását, tovább gyorsítja a termelési tényezők globális szintű átszervezését és áramlását, a feldolgozóipar exportja és átadása pedig a fejlett országok által fontos stratégiai lehetőségeket jelent hazám gazdasági fejlődéséhez.fontosabb szerepet játszanak.A 2008-as kormányzati munkajelentésben „elő kell mozdítani a gazdasági szerkezetátalakítást, megváltoztatni a fejlesztési módot, határozottan ellenőrizni a vak beruházásokat és a redundáns építkezéseket a magas energiafogyasztású, magas kibocsátású és többletkapacitású iparágakban, valamint növelni a hozzáférési normákat és a projekttőke-arányt azon iparágakban, amelyek korlátozza a fejlődést."A „tartalma rámutat a fejlesztési irányra a vállalkozás termelési és üzemeltetési tevékenysége számára.A konténerházak csúcstechnológiás, nagy hozzáadott értékű konténer származékos termékként gyakorlati lehetőségeket kínálnak a konténeripar számára a termékstruktúra kiigazítására, a kapacitáskihasználtság javítására, a hosszú távú fejlődés szilárd alapjainak lefektetésére és a fenntartható fejlődés elérésére.
1.2 Jogi környezet
1.2.1 Energiatakarékossági tényezők
Az 1973-as világméretű energiaválság óta az országok az épületek energiatakarékosságát helyezték az energiatakarékossági munka középpontjába, és egymást követően számos épületenergia-megtakarítási előírást és szabványt fogalmaztak meg és vezettek be.
Az Egyesült Államok kormánya 1977 decemberében kihirdette az „Energiatakarékossági előírásokat az új épületszerkezetekben”, és megfogalmazta a „National Appliance Energy Conservation Act”-et az épületekre és háztartási készülékekre vonatkozó minimális energiahatékonysági szabványok végrehajtására.Ezeket a szabványokat folyamatosan felülvizsgálták, és egyre szigorúbbá váltak.Ráadásul a gazdaságilag fejlett régiókban, például Kaliforniában és New Yorkban az épületek energiahatékonysági szabványai szigorúbbak, mint a szövetségi kormányé.
Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) 2003 januárjában az Európai Unió kötelező jogi dokumentuma lett, és az épületenergia-megtakarítás legfontosabb szakpolitikai keretdokumentuma az Európai Unióban.Az EPBD életbe lépése óta az EU tagállamai az EPBD előírásainak megfelelően, saját specifikus feltételeikkel kombinálva alakították ki vagy fejlesztették az épületek energiatakarékossági szabályozását.Ezután 25-30%-kal energiát takaríthat meg;�Németország 2006 áprilisában új épületenergia-megtakarítási szabályozást vezetett be. Ez a rendelet minden tekintetben kidolgozza az EPBD végrehajtási követelményeit, és minimális energiafogyasztási követelményeket ír elő a különböző épületek alaktényezőjére vonatkozóan.
Hazám az 1980-as évek óta folyamatosan hirdetett épületek energiatakarékossági politikáit és épületek energiatakarékossági szabványait, mint például a JGJ26-1995 „Civil Building Energy-Saving Design Standards (Lakóépületek fűtése)”, JGJ134-2001 „Lakóépületek energiatakarékossága Forró nyár és hideg téli területek”.Tervezési szabványok”, JGJ75-2003 „Tervezési szabványok lakóépületek energiatakarékosságára meleg nyári és meleg téli területeken”, GB50189-2005 „Középületek energiatakarékosságának tervezési szabványai” stb.;rendszer.
1.2.2 Elektromos biztonsági tényezők
Az elektromos biztonság nemcsak a személyi biztonsághoz kapcsolódik, hanem az épületek, elektromos berendezések és egyéb ingatlanok biztonságához, valamint az elektromos készülékek normál működéséhez is.Számos fejlett ország nagy jelentőséget tulajdonított az elektromos biztonsági kérdéseknek, és speciális elektromos biztonsági előírásokat fogalmazott meg.Az Európai Unió „Elektromos Szabályzata” és „Kisfeszültség-irányelve” stb. Ezek az elektromos biztonsági előírások jó szerepet játszottak a személyi biztonság védelmében és az elektromos tüzek megelőzésében.
Az Egyesült Államok „National Electrical Code”-ja teljes mértékben megtestesíti az „emberközpontú” elektromos biztonsági elvet.Honlapján egyértelműen leszögezi: „A rendelet célja az emberek és a vagyonbiztonság védelme, valamint az elektromos áram használatából eredő veszélyek elkerülése.”A legújabb technológiai és iparági igényeknek megfelelően az Egyesült Államok Nemzeti Tűzvédelmi Szövetsége háromévente felülvizsgálja a Nemzeti Villamossági Szabályzatot, hogy az Egyesült Államokban az elektromos biztonság terén ez a legfontosabb dokumentum szigorú és részletes előírásokat tartalmazzon. szöveget és erős megbízhatóságot.Működtethetőség, valamint a szabványok és előírások fejlett természetének fenntartása az elejétől a végéig, jó hírnévnek örvendve a világon.
Hazám elektromos biztonsági előírásainak megfogalmazása történelmi okokból kifolyólag a volt Szovjetunió „Elektromos szerelési szabályzatának” szabványaira hivatkozik, amely csak a berendezések védelmét hangsúlyozza, és hiányzik az „emberközpontúság” fogalma., Egyes rendelkezések olyan problémákkal küzdenek, mint a kétértelműség, ellentmondások, végrehajtási nehézségek, a felülvizsgálati ciklus pedig hosszú, ami már nem felel meg a jelenlegi gyors társadalmi és gazdasági fejlődés igényeinek.Ezért a fejlett országokhoz képest még mindig nagy hiányosságok vannak hazám elektromos biztonsági előírásai között.
1.3 Gazdasági környezet
A pénzügyi válság utáni korszakban a világgazdaság egyensúlyba kerül az alacsony ütemű növekedés árán, a globális fogyasztás és a nemzetközi kereskedelem piaca viszonylag korlátozott, a piaci verseny pedig intenzívebb;A fejlett országok újra a termelést, a gyártást és az exportot helyezik előtérbe, a gazdasági növekedés modellje pedig az „újraiparosítás” irányába tolódott el, ami nemcsak a fejlett országok piaci terét szűkíti le, hanem a fejlődő országokkal is versenyezhet a piacért.A globális gazdasági egyensúly helyreállításának ellentmondása egyre komolyabb kereskedelmi protekcionizmust indukált, a kereskedelmi súrlódások területei, hatóköre és tárgyai kiszélesedtek, komoly kihívások elé állítva a világkereskedelem jövőbeli fejlődését.Ilyen gazdasági helyzettel szembesülve hazám exportorientált konténerházat gyártó vállalkozásainak kellő időben módosítaniuk kell üzleti stratégiájukat, új exportpiacokat kell kiterjeszteniük, és kerülniük kell az exportpiacok túlzott koncentrációját;Az alacsony költségű versenystratégiáról fokozatosan át kell térni a differenciált versenystratégiára, és nagyobb figyelmet kell fordítani a független kutatás-fejlesztésre és innovációra, fokozni az alapvető versenyképességet és előmozdítani a vállalkozások fenntartható fejlődését.
1.4 Társadalmi és kulturális környezet
1.4.1 Életmódbeli változások
A tudomány és a technológia rohamos fejlődésével az emberek életmódja mélyreható változásokon ment keresztül, ami új gondolkodást inspirált saját életterükről.Az emberek lakhatási igénye már nem korlátozódik a szél és az eső elleni védelemre, és folyamatosan jelennek meg olyan új követelmények, mint a kényelem, a környezetvédelem, az energiatakarékosság és az ökológia.Azt javasolták, hogy egyetlen hagyományos épületmodell már nem tudja kielégíteni az emberek egyéni igényeit, és új ötlet a konténerházak, például konténeres diáklakások Amszterdamban (Hollandia), konténergazdaságos szállodák Londonban, Angliában és konténervárosok a dokkban. területen és Nápolyban, Olaszországban.Container Puma franchise üzlet, konténernomád múzeum Tokióban, Japánban stb.
1.4.2 A demográfiai struktúra hatása
A globális népesedési nyomás tovább erősödik, amit a fejlődő országok népességnövekedése és a fejlett országok népességének elöregedése is kiemel.A különböző korú fogyasztók fogyasztási igényei és magatartása nyilvánvalóan eltérő.A rossz gazdasági körülmények között élő fiatalok és idősek számára a lakásfogyasztás tárgya a megfizethető lakhatás kell, hogy legyen.Az amerikai iparosított lakások lakókocsikból kifejlesztett eloszlási jellemzői és a fogyasztók kora jól illusztrálja ezt a tényt: az amerikai iparosodott lakások elsősorban a gazdaságilag elmaradott déli régiókban koncentrálódnak, és a vásárlók többsége alacsony jövedelmű, főként fiatalok és idősek.A konténerházaknak, mint egyfajta iparosított lakásnak, jelentős fejlődési kilátásai vannak az alacsony jövedelműek, különösen a fiatalok és az idősek körében.
1.5 Műszaki környezet
A technológiai környezet a technológiai szintre, technológiai erősségre, technológiai politikára és technológiai fejlődési trendre utal abban a társadalmi környezetben, amelyben a vállalkozás található.A konténerházak műszaki környezete magában foglalja mind az építészeti tudományt és technológiát, mind a konténerszállításhoz kapcsolódó támogató technológiákat.Ezek metszéspontja alkotja az építészeti tudományon és technológián alapuló konténerházak moduláris technológiáját.
A modern tudomány és technológia, különösen a számítógépes kommunikációs és hálózati technológia gyors fejlődése számos modern berendezést és csúcstechnológiai vívmányt késztetett arra, hogy épületekben alkalmazzák, és az épületek intelligenciája kiterjedt figyelem és kutatás tárgyát képezi;két nagy világméretű probléma, az erőforráshiány és a környezetromlás elősegíti Az épületek fejlesztését a természeti környezet védelme, az energiatakarékosság és az erőforrások újrahasznosítása irányába.A konténerház-gyártók a konténerház-termékek fejlesztésekor nemcsak a konténerszállítási technológiára kell figyelniük, hanem szorosan követniük kell az építőipar technológiai színvonalát és fejlődési trendjét, lépést kell tartaniuk az új építési technológiák, új anyagok, újdonságok alkalmazásával. folyamatokat, hogy a konténerházak fejlődése lépést tudjon tartani a konténerházak fejlődésével.A változó idők üteme.
1.6 Környezeti tényezők
Jelenleg az emberi társadalom komoly kihívásokkal néz szembe az energiahiánnyal és a környezet romlásával.A statisztikák szerint a világ természeti erőforrásainak közel 50%-át az építőipar fogyasztja, az emberi tevékenységből származó hulladék 40%-át az építési hulladék, a teljes környezeti érték 34%-át pedig a levegőszennyezés, a fényszennyezés és az építéshez kapcsolódó elektromágneses szennyezés teszi ki. környezetszennyezés.Az építészet, mint az emberi civilizáció legfontosabb terméke, fenntarthatatlanná vált hagyományos fejlődési modelljében.Az építészet fenntartható fejlődési modelljének feltárása, a gazdasági és társadalmi fejlődés, az erőforrások és a környezet közötti kölcsönös koordináció, valamint az ember és a természet közötti harmónia elérése az ipar fejlesztésének építészeti sürgős szükségletévé vált.1993-ban a Nemzetközi Építészszövetség 18. kongresszusa kiadta a „Chicagói Nyilatkozatot” „Az építészet válaszútján – a fenntartható jövő építése” témával, amely rámutatott, hogy „az építészet és épített környezete fontos szerepet játszik a az emberi lények hatása a természeti környezetre."A szempontok fontos szerepet játszanak;a fenntartható fejlődés elveivel összhangban lévő tervezés az erőforrás- és energiahatékonyság, az egészségre gyakorolt hatás és az anyagválasztás átfogó figyelembevételét igényli.”A konténerházak az erőforrások újrahasznosítása, az energiatakarékosság és a környezetvédelem koncepcióit testesítik meg, és az épületek fenntartható fejlődésének megvalósításának egyik módja.
1.7 Vészhelyzetek
Az elmúlt években jelentősen megszaporodtak a földrengések, vulkánkitörések és a szokatlan szélsőséges időjárás okozta katasztrófák.A földrengés után, amint nagyszámú ház megsemmisül, az áldozatok elköltöznek.A konténerházak a moduláris áttelepítő házak jellemzőivel rendelkeznek.Az áldozatok megélhetési problémáinak gyors megoldásában számos sikeres tapasztalat született itthon és külföldön.Egyre nagyobb lesz a kereslet a konténerházakra, mint a földrengés utáni áttelepítési házakra.
Feladás időpontja: 2022.11.23